Ha tudom, hogy utoljára látlak
Talán jobban megnézem arcodat.
Ha tudom, hogy utoljára csókolsz
Talán szorosabban tartalak.
Egy fényképről még reám nevetsz
De már nem hallom a hangodat.
Halk zene szól, beszél a pap
S egy szerető szív megszakad.
Magodat már elvetetted,
De sarj belőle nem fakad,
Testét a kín összetörte,
Hamvával hintem sírodat.
Neme sincs gyermek vár rád az ég.
Szomorú anyád még itt marad.
Keresd meg apád, Ő vigyáz reád
És súgd a fülébe titkodat!
2010. március 31., szerda
Búcsú
Bejegyezte: Kyra dátum: 3:57
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése