Ha elfakultak előtted már
a rég múlt gyermekéveid,
gondolj vissza, csak egy egyszer,
mert az ÉLET feketít.
Nem marad így a múltadból
semmi, minek néha örülsz.
Lásd, az élet nagy varázsló,
s e nagy varászban elmerülsz.
hogyha már a hátad mögött
hosszú évek sora áll,
gondolj az ifjúságodra,
mi elrohant, mint a nyár.
Mindig fiatal nem leszel,
mert az idő megvisel,
s ha ősz hajad nézed a tükörben
egy percre gondoljy a volt szerelmedre.
Gondoljy egy abrna lányra,
ki számodra oly drága,
mint életednek legszebb
álma, mikor ő jött s bearanyozta életed!
2010. január 28., csütörtök
A múlt
Bejegyezte: Kyra dátum: 23:59
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése